A nagy restauráció időszaka 1913-14 (Egyházközségünk múltjából 2.rész)


PDF

Szabó Géza tiszteletbeli pápai káplán, szászvári plébános kezdeményezésére 1913 tavaszán megkezdődött az adakozás a templom restaurálásához.
Suligói András nagyvállalkozó 1000 koronát adott a kifestéshez, további 5000 koronát pedig egy teljesen új orgona elkészítésére. Ezt az országos hírű Angster gyár augusztus 1-i határidővel vállalta el. A régi orgonát-amely amúgy teljesen működőképes volt- a plébánia eladta. Azt, hogy hova került nem tudjuk. A templom újrafestéséhez az egyházmegyei hatóság még 4000 koronát engedélyezett a templom pénztárból, gr. Zichy Gyula megyés püspök úr pedig külön 500 koronát adott. 1  A Szekszárdi Római Katolikus Kör műkedvelői június 1-én két előadást is tartottak Szászváron. Komikus vígjátékok kerültek ekkor a színpadra. Az előadások „a nagyvendéglő ritka szép kerthelyiségeiben folytak le óriási nézőközönség előtt, melynek soraiban úgy a helybeli, mint a környékbeli intelligencia nagy számban volt képviselve”- emlékezik meg erről a korabeli sajtó. E jótékonysági rendezvény nyomán további 645 korona gyűlt össze a templom kifestéséhez. A nemes lelkű jótevőknek hálás köszönetet mondott a hitközség nevében Szabó Géza plébános. 2

Amúgy a templom szentély része régebben már ki volt egyszer festve: 1846-ban Boros Ferenc szekszárdi művész által. A hajó boltozatainak festéséről egyelőre nincs biztos
értesülésünk. 3 Az egyházmegyei hatóság Éber Sándor bajai tanítóképző intézeti rajztanárt és festőművészt bízta meg az újrafestéssel 6000 korona díj mellett, aki 1913 július 7.-én el is kezdte a munkálatokat. Az általa elkészített három boltszakaszos mennyezeti freskók témái a következők, amelyeket napjainkban is láthatunk a templomunkban: 1. Angyali üdvözlet. 2. Mária látogatása Erzsébetnél. 3. Krisztus születése. A szentély mennyezetére földgömbön álló, kitárt karú Krisztust festett. A freskókkal összhangban álló díszítő ornamentikát a szászvári születésű Vörös Sándor pécsi mester festette. 4 A templom korábbi egyszerű ablakai helyére üvegfestményű ablakok kerültek, amelyek Ligeti Sándor pesti műhelyében készültek el. Ezek közül 7-ről a korabeli sajtó is megemlékezik, a többi pedig nyilván a híradás megjelenése után került beépítésre, de a feliratuk szerint egységesen 1913-ban.

Most vegyük sorra, hogy az üvegablakokon keresztül a templomba beszűrődő fény milyen donátorokra, hívő emberekre, illetve szervezetekre vetül! Lássuk tehát, hogy kik és milyen szentet ábrázoló üvegablakokra adakoztak és röviden mit is tudhatunk róluk?

Dallos János: Keresztelő Szent János. Szászvár köztiszteletnek örvendő bírója először 1883-84-ben, utóbb 1905-16 közötti időszakban volt a falu elöljárója. Elismertségét mi sem jelzi jobban, hogy halálát követően a hálás utókor egy utcát is elnevezett róla Császta irányában. Kovács Jakab és családja: Szent István. Kovács Jakabról érdemes megemlíteni, hogy 12 évig volt a községi kocsma bérlője, ma „Főtér Kávézó”. Saját költségén, önerőből egy nagytermet és két szobát toldott hozzá a korábbi épülethez. A bérleti szerződése lejártával községi tulajdonba ment át. Suligoi András neje: Szent Erzsébet. A templomhajó északi, a várra tekintő oldalát díszíti. E nagyvállalkozó családról a későbbiekben egy külön cikkben is szólunk, mint e templom nemes jótevőiről. Feniczy Ignácné született Troll Margit: Szent Margit. Az akkori sásdi főszolgabíró neje a hajó déli oldalát díszítő első ablakra adakozott. A „Szászvári Önsegélyező Hitelszövetkezet”: Szent László. Ezt a szervezetet még 1897-ben alapították földművesek, iparosok, kereskedők, bányamunkások. Fontos megemlítenünk, hogy uzsoramentes hitelek felvételére adott lehetőséget, a kis egzisztenciájú, de szorgalmas családok gyarapodását szolgálta. Részjegyeiket nem csupán a szászváriak, hanem vidékiek is vásárolhatták. Ennek köszönhetően mindenki javára szépen fejlődött, úgy hogy egy önálló székházat is sikerült nekik felépíteni Szászváron, amely utóbb községháza lett. A „szászvári iparosság”: Szent József. A 20. század elején már igen erős iparos réteg lakik a faluban, de az önálló érdekképviseleti szervük megalakítása még várat magára. 1914-ben tesz erre első kísérletet Szászvár jó nevű asztalosmestere Várnai Ferenc. Az erőfeszítéseit csak később koronázza meg a siker, így jön létre a „Szászvár és Vidéke Ipartestület”. Ezért szerepel az ablakon ekkor még csupán annyi, hogy „iparosság”. A félköríves szentély bal oldalán nyitott ablakra a Suligói lányok adakoztak, akik férjezett nevükön szerepelnek rajta: Puppi Jánosné, Guly-Kovács Györgyné és Jager Antalné. A jobb oldali szintén angyalt ábrázoló szentélyablakra pedig a legnagyobb mecénás, az egész restaurációs folyamat elindítója, szervezője maga a plébános Szabó Géza és szülei tettek adományt. Új padok is készültek ebben az időszakban, amelyekhez sokan hozzájárultak: Bencze József Mázáról, Kiss Istvánné, Krausz János, Kautz nővérek és Lakó György nyugalmazott gazdatiszt. Rozs István molnár egy csillárra 400 koronát adott, amely azonos volt egy-egy üvegablak árával. Az ő tulajdonát képező malom a legfiatalabb volt Szászváron, amit az 1864-es úrbéri térképen „Neu Mühle”-ként jelölnek. Kreiner József dr. továbbá Réder János és neje új belső felszerelésekre adtak 100-100 koronát. Kreiner Józsefről meg kell jegyeznünk, hogy az első helyben lakó körorvos volt, aki 1881-től praktizált Szászváron, amúgy bonyhádi zsidó származású, de mégis fontosnak vélte, hogy e nemes ügy mellé álljon. 5 A templom átalakítása valószínűleg Péter Ádám bonyhádi építész nevéhez köthető. A belső famunkák egy része Patton János asztalosmester mázai üzemében készült: egy teljesen új gyóntatószék, egy másiknak az átalakítása továbbá egy komplett ablak és egy ablakszárny, valamint ajtók, ablakok és lépcsőmázolás szerepel a ránk maradt főkönyv rubrikáiban. Egy oltár mázolás nélkül készült el a műhelyében még aug. 30.-a előtt, amely nyilván a Szent Anna kápolnának az oltára lehetett. 6 A padok és az egyéb portál munkák kivitelezőit
nem ismerjük. Kiss György szobrászművész, Szászvár jeles szülöttje megígérte, hogy egy művészi kivitelű szobrot fog elkészíteni a templomnak. „A plébánia többi hívei körében, valamint a bányamunkások soraiban is lelkesedéssel folyik a gyűjtés a szép terv megvalósítására”- számol be a korabeli sajtó. 7 A bányatársulat és alkalmazottai készíttették el a Szent Borbálát ábrázoló képet 1913-ban. A vele átellenes, szószék felöli oldalon látható Szent Család festmény is vélhetően ekkor készülhetett, mivel stilárisan teljesen hasonló.

Angyali üdvözlet

Orgona

Dallos bíró ajándéka

Földgömbön álló kitárt karú Krisztus

Kovács Jakab ajándéka

Mária látogatása Erzsébetnél

 

Patton Gábor

Jegyzetek:
1. A szászvári templom restaurálása In: Dunántúl 1913 (3. évf.) 76.
sz. ápr.3-2. p. (A régi orgonát a megyei sajtóban többször
hirdették eladásra 1200 koronáért.)
2. Műkedvelői előadás Szászváron In: Dunántúl 1913 (3. évf.) 118.
sz. máj.25- 6. p. és A szekszárdi kath. kör műkedvelői Szászváron
In: Dunántúl 1913 (3. évf.) 130. sz. jún.7.-4. p.
3. Művészeti Lexikon I. A-K Szerk.: Éber László Bp.1935-130. p.
4. Várszegi Alajos: Szászvár (monográfia) Szászvár 1991-37- 38. p.
A szászvári templom művészi festése In: Dunántúl 1913 (3. évf.)
158. sz. júl. 13.-4. p.
5. A szászvári templom restaurálása i. m.-2. p. Várszegi Alajos: i.
m.-38., 67., 137., 147.,156., 161., 170., 198. p.
Deák György földműves egy Szent György ablakra adakozott a
cikk írója szerint. A család elég régi már 1731-től kimutathatóak
az anyakönyvekben, de az említett ablak nem látható a
templomunkban. Várszegi Alajos vélekedése szerint a
sekrestyében egy Szent Imrét ábrázoló színes ablak is volt,
amely ma már nincs meg.
6. Patton János Gőzerőre és gépekre berendezett asztalos
műhelye Máza Főkönyv 1905-1930-66. p. 1913 aug. 15. , aug.
30. és szept.1-i bejegyzések.
7. A szászvári templom restaurálása i. m.-2. p.