PDF

Szabó Géza tiszteletbeli pápai káplán, szászvári plébános kezdeményezésére 1913 tavaszán megkezdődött az adakozás a templom restaurálásához.
Suligói András nagyvállalkozó 1000 koronát adott a kifestéshez, további 5000 koronát pedig egy teljesen új orgona elkészítésére. Ezt az országos hírű Angster gyár augusztus 1-i határidővel vállalta el. A régi orgonát-amely amúgy teljesen működőképes volt- a plébánia eladta. Azt, hogy hova került nem tudjuk. A templom újrafestéséhez az egyházmegyei hatóság még 4000 koronát engedélyezett a templom pénztárból, gr. Zichy Gyula megyés püspök úr pedig külön 500 koronát adott. 1 A Szekszárdi Római Katolikus Kör műkedvelői június 1-én két előadást is tartottak Szászváron. Komikus vígjátékok kerültek ekkor a színpadra. Az előadások „a nagyvendéglő ritka szép kerthelyiségeiben folytak le óriási nézőközönség előtt, melynek soraiban úgy a helybeli, mint a környékbeli intelligencia nagy számban volt képviselve”- emlékezik meg erről a korabeli sajtó. E jótékonysági rendezvény nyomán további 645 korona gyűlt össze a templom kifestéséhez. A nemes lelkű jótevőknek hálás köszönetet mondott a hitközség nevében Szabó Géza plébános. 2

Amúgy a templom szentély része régebben már ki volt egyszer festve: 1846-ban Boros Ferenc szekszárdi művész által. A hajó boltozatainak festéséről egyelőre nincs biztos
értesülésünk. 3 Az egyházmegyei hatóság Éber Sándor bajai tanítóképző intézeti rajztanárt és festőművészt bízta meg az újrafestéssel 6000 korona díj mellett, aki 1913 július 7.-én el is kezdte a munkálatokat. Az általa elkészített három boltszakaszos mennyezeti freskók témái a következők, amelyeket napjainkban is láthatunk a templomunkban: 1. Angyali üdvözlet. 2. Mária látogatása Erzsébetnél. 3. Krisztus születése. A szentély mennyezetére földgömbön álló, kitárt karú Krisztust festett. A freskókkal összhangban álló díszítő ornamentikát a szászvári születésű Vörös Sándor pécsi mester festette. 4 A templom korábbi egyszerű ablakai helyére üvegfestményű ablakok kerültek, amelyek Ligeti Sándor pesti műhelyében készültek el. Ezek közül 7-ről a korabeli sajtó is megemlékezik, a többi pedig nyilván a híradás megjelenése után került beépítésre, de a feliratuk szerint egységesen 1913-ban.

Most vegyük sorra, hogy az üvegablakokon keresztül a templomba beszűrődő fény milyen donátorokra, hívő emberekre, illetve szervezetekre vetül! Lássuk tehát, hogy kik és milyen szentet ábrázoló üvegablakokra adakoztak és röviden mit is tudhatunk róluk?

Dallos János: Keresztelő Szent János. Szászvár köztiszteletnek örvendő bírója először 1883-84-ben, utóbb 1905-16 közötti időszakban volt a falu elöljárója. Elismertségét mi sem jelzi jobban, hogy halálát követően a hálás utókor egy utcát is elnevezett róla Császta irányában. Kovács Jakab és családja: Szent István. Kovács Jakabról érdemes megemlíteni, hogy 12 évig volt a községi kocsma bérlője, ma „Főtér Kávézó”. Saját költségén, önerőből egy nagytermet és két szobát toldott hozzá a korábbi épülethez. A bérleti szerződése lejártával községi tulajdonba ment át. Suligoi András neje: Szent Erzsébet. A templomhajó északi, a várra tekintő oldalát díszíti. E nagyvállalkozó családról a későbbiekben egy külön cikkben is szólunk, mint e templom nemes jótevőiről. Feniczy Ignácné született Troll Margit: Szent Margit. Az akkori sásdi főszolgabíró neje a hajó déli oldalát díszítő első ablakra adakozott. A „Szászvári Önsegélyező Hitelszövetkezet”: Szent László. Ezt a szervezetet még 1897-ben alapították földművesek, iparosok, kereskedők, bányamunkások. Fontos megemlítenünk, hogy uzsoramentes hitelek felvételére adott lehetőséget, a kis egzisztenciájú, de szorgalmas családok gyarapodását szolgálta. Részjegyeiket nem csupán a szászváriak, hanem vidékiek is vásárolhatták. Ennek köszönhetően mindenki javára szépen fejlődött, úgy hogy egy önálló székházat is sikerült nekik felépíteni Szászváron, amely utóbb községháza lett. A „szászvári iparosság”: Szent József. A 20. század elején már igen erős iparos réteg lakik a faluban, de az önálló érdekképviseleti szervük megalakítása még várat magára. 1914-ben tesz erre első kísérletet Szászvár jó nevű asztalosmestere Várnai Ferenc. Az erőfeszítéseit csak később koronázza meg a siker, így jön létre a „Szászvár és Vidéke Ipartestület”. Ezért szerepel az ablakon ekkor még csupán annyi, hogy „iparosság”. A félköríves szentély bal oldalán nyitott ablakra a Suligói lányok adakoztak, akik férjezett nevükön szerepelnek rajta: Puppi Jánosné, Guly-Kovács Györgyné és Jager Antalné. A jobb oldali szintén angyalt ábrázoló szentélyablakra pedig a legnagyobb mecénás, az egész restaurációs folyamat elindítója, szervezője maga a plébános Szabó Géza és szülei tettek adományt. Új padok is készültek ebben az időszakban, amelyekhez sokan hozzájárultak: Bencze József Mázáról, Kiss Istvánné, Krausz János, Kautz nővérek és Lakó György nyugalmazott gazdatiszt. Rozs István molnár egy csillárra 400 koronát adott, amely azonos volt egy-egy üvegablak árával. Az ő tulajdonát képező malom a legfiatalabb volt Szászváron, amit az 1864-es úrbéri térképen „Neu Mühle”-ként jelölnek. Kreiner József dr. továbbá Réder János és neje új belső felszerelésekre adtak 100-100 koronát. Kreiner Józsefről meg kell jegyeznünk, hogy az első helyben lakó körorvos volt, aki 1881-től praktizált Szászváron, amúgy bonyhádi zsidó származású, de mégis fontosnak vélte, hogy e nemes ügy mellé álljon. 5 A templom átalakítása valószínűleg Péter Ádám bonyhádi építész nevéhez köthető. A belső famunkák egy része Patton János asztalosmester mázai üzemében készült: egy teljesen új gyóntatószék, egy másiknak az átalakítása továbbá egy komplett ablak és egy ablakszárny, valamint ajtók, ablakok és lépcsőmázolás szerepel a ránk maradt főkönyv rubrikáiban. Egy oltár mázolás nélkül készült el a műhelyében még aug. 30.-a előtt, amely nyilván a Szent Anna kápolnának az oltára lehetett. 6 A padok és az egyéb portál munkák kivitelezőit
nem ismerjük. Kiss György szobrászművész, Szászvár jeles szülöttje megígérte, hogy egy művészi kivitelű szobrot fog elkészíteni a templomnak. „A plébánia többi hívei körében, valamint a bányamunkások soraiban is lelkesedéssel folyik a gyűjtés a szép terv megvalósítására”- számol be a korabeli sajtó. 7 A bányatársulat és alkalmazottai készíttették el a Szent Borbálát ábrázoló képet 1913-ban. A vele átellenes, szószék felöli oldalon látható Szent Család festmény is vélhetően ekkor készülhetett, mivel stilárisan teljesen hasonló.

Patton Gábor

Jegyzetek:
1. A szászvári templom restaurálása In: Dunántúl 1913 (3. évf.) 76.
sz. ápr.3-2. p. (A régi orgonát a megyei sajtóban többször
hirdették eladásra 1200 koronáért.)
2. Műkedvelői előadás Szászváron In: Dunántúl 1913 (3. évf.) 118.
sz. máj.25- 6. p. és A szekszárdi kath. kör műkedvelői Szászváron
In: Dunántúl 1913 (3. évf.) 130. sz. jún.7.-4. p.
3. Művészeti Lexikon I. A-K Szerk.: Éber László Bp.1935-130. p.
4. Várszegi Alajos: Szászvár (monográfia) Szászvár 1991-37- 38. p.
A szászvári templom művészi festése In: Dunántúl 1913 (3. évf.)
158. sz. júl. 13.-4. p.
5. A szászvári templom restaurálása i. m.-2. p. Várszegi Alajos: i.
m.-38., 67., 137., 147.,156., 161., 170., 198. p.
Deák György földműves egy Szent György ablakra adakozott a
cikk írója szerint. A család elég régi már 1731-től kimutathatóak
az anyakönyvekben, de az említett ablak nem látható a
templomunkban. Várszegi Alajos vélekedése szerint a
sekrestyében egy Szent Imrét ábrázoló színes ablak is volt,
amely ma már nincs meg.
6. Patton János Gőzerőre és gépekre berendezett asztalos
műhelye Máza Főkönyv 1905-1930-66. p. 1913 aug. 15. , aug.
30. és szept.1-i bejegyzések.
7. A szászvári templom restaurálása i. m.-2. p.