A mázai templom története

A Kelet-Mecsek legyezőszerűen kiszélesedő egyik völgyében lévő falu neve egyes vélemények szerint ószláv eredetű lenne, más nézet szerint Máza nevében egy honfoglalás idején itt élt személy rejtőzik, aki a korabeli Velek vezér kíséretéhez tartozhatott. Az Árpád-korban a „márciusi sört adó” királyi szolgáltató népek lakták ezt a vidéket, akik méztermékekkel, illetve méhsörrel adóztak. Ezt olvashatjuk Máza 1235-re keltezett hamis oklevelében, amely valójában a pécsi püspök utólagos birtokigényének igazolására íródott. Az 1250 körüli állapotokat tükröző határjáró részében szomszédosa a „koromszói nemesek monostora”. Máza neve később még egy 1439-ben íródott oklevélben merül fel, mely szerint e püspöki birtokról két jobbágy vett részt Töttős László Jánosi falujában történő hatalmaskodásban. A török hódoltság idején is folyamatosan lakott volt, 1554-ből név szerint ismerjük az adózóit. Megfogyatkozott lakossággal ugyan, de átvészelte a visszafoglaló háborúkat: Máza 1687-ben az életjelet felmutató falvak sorában szerepel. E vészterhes idők multával ismét a pécsi püspök birtokai közé kerül vissza. 1

Máza templomának létére egy 1557-ben készült összeírásból következtethetünk. Ez a lista azt tartalmazza, hogy melyik falvakban voltak még akkoriban katolikus papok. 2

A 18. század elejétől Máza az ekkor újjászerveződő szászi plébániához kerül. Az 1721-től elkészülő egyházlátogatási jegyzőkönyvek (viziták) filiaként sorolják fel a falut, amelynek nincs temploma. Viszont 1742-ben már említenek Mázán egyházfit (aeditus), Horváth György személyében, aki a harangozást is végezte, tehát ebből következtetve már létezett haranglábja. Az 1783-as vizita részletesebb képet fest, mint a korábbiak. Innen tudjuk meg, hogy Máza temetője a falun kívül volt, mégpedig árokkal körülvéve. Ekkor a temetőben és a falu közepén álló két, jó állapotú keresztről is megemlékeznek, Máza felszentelt harangja pedig egy fából készült haranglábon függött. 3

A 19. század folyamán sincs még temploma a falunak. 1829-ből Egyed Antal paksi plébános leíró statisztikai művében ez áll: „Külömben a Helységben Vagyon Chatilicus Tanítoi Lakás Oratoriummal, és két haranggal elkészítve.” Ennek helye több, mint valószínű, hogy a Kossuth u. 82. számú telken volt, mivel később is itt állott a római katolikus iskola és a tanítói lakás. Kérdéses marad ezzel az imaházzal kapcsolatban az, hogy néha tartottak-e ott Istentiszteletet-erről nem szólnak a forrásaink. 4

A mázai templom építtetője egy „újkori kegyúr” Brogli Béla lett, aki kántortanítóként került Mázára, majd több vállalkozást létesít az állomáson. Eredeti elképzelése szerint az alapító csupán egy sírkápolnát szándékozott a temetőben felépíteni. „Bizonyos contraversiák miatt azonban másképp határozott. Sikerült ugyanis megvennie a templom fölött elhúzódó mintegy 2 hold földet, melyen mint a templom sajátján felépítette azt, mint családi sírboltot és filiális templomot a mázai hívek részére. Ezzel valóban örök emléket állított magának!”-írja a szászvári parókia történetében Rudolf Mátyás plébános. 5

A Brogli család Romonyáról származott. Brogli József nyugalmazott kántortanítóként került Mázára 1900-ban és itt 71 éves korában 1911 május 3.-án hunyt el. Ő lett először eltemetve abba a családi sírboltba, amelyet a fia építtetett. Így ezen írásos adatok is alátámasztják azokat a megfigyeléseinket, amelyeket a templom 2009-től meginduló restaurálása kapcsán tettünk. Tehát a három boltszakaszos, 8 fülkés téglasírra lett utólag ráépítve a templom.

Brogli Béla a pécsi tanítóképző elvégzését követően, 1886-tól lesz kántortanító Mázán. 1887 október 12.-én feleségül veszi a váraljai születésű, de akkor már Magyaregregyen lakó Mess Máriát. Mivel a házasságukból nem született gyermek, ezért örökbe fogadták Kapos
Máriát, aki fiatalon, 21 éves korában elhunyt és e kriptába lett eltemetve. 6

Brogli Béla a kántortanítói szolgálata mellett többféle vállalkozásba is belekezdett.

Az 1890-es évek elején téglagyárat létesít az állomástól északra húzódó területen, majd ezt bővíti fa-, cement-, és mészkereskedéssel- amint ez a mellékelt korabeli levélpapír fejlécén
is látható. A telephelyválasztás kedvező volt. A vasútállomás térsége miatt az alapanyagok és készáruk szállítása jól megoldódott: külön iparvágány vezetett a vasúthoz. A „Brogli-telepen” egy önálló településrész kezdett kiformálódni, amint ez a régi képeslapokon is feltűnik.

Szintén még az 1890-es évek elejétől kezdett el foglalkozni szőlőnemesítéssel: nagy érdemei voltak a philoxera által elpusztított szőlők újratelepítésében. A Hegyhát-vidéki tanító egyesület tavaszi gyűlését 1894-ben Mázán tartották. „Brogli Béla már korábbi idő óta van ismerve törekvéseiről s buzgó szorgalmáról a szőlészet terén, miután pedig a leggyakorlatibb gazdasági kérdés napjainkban a szőlőhegyek rekonstruálása, a gyűlés Brogli meghívására Mázára volt kijelelve.”-tudósít erről a korabeli helyi sajtó. Brogli még újabb vállalkozást is indított ezután. 1909-re már tető alá hozott egy másfélemeletes malomépületet, majd 1910 kora tavaszán a Seck gyár által megindult e félmagas őrlésű új malom gépészeti szerelése is. A gőzmalom vám-, és csereőrlésen kívül kereskedelmi őrléssel is foglalkozott, melynek termelékenysége napi másfél vagonos volt. 1912 őszére Brogli neve már summázva: „hengermalom tulajdonos, téglagyáros és fakereskedő” szerepel a korabeli hivatalos cégjegyzékben. 7

Brogli Béla 1913-ra tehát már elegendő vagyonnal és téglával rendelkezett ahhoz, hogy felépíttesse a mázai templomot a már két éve itt létező családi sírbolt fölé. A templom külső és belső famunkái Patton János asztalosmester helyi üzemében készültek el. Az oltárát ő tervezte és kivitelezte, amelynek a hátulján ez a felirat olvasható: „Ezen oltár anyag értéke 300 Korona a munkadíjért nem számítottam semmit.” Az oltár képét Brogli Béla adományozta. A templomban kezdetben három szobrot helyeztek el: Jézus Szíve, Szűz Mária és Szent Antal. 8

Az új templom felszentelésére 1913 október 5.-én Rózsafűzér vasárnapján került sor „az első szentmisét Brisits Frigyes cisztercita áldozópap a budapesti mintagimnáziumhoz beosztott gyakorló tanár mondja.”-tudósít erről a megyei sajtó. Mint falunk jeles szülöttjéről, röviden megemlékezünk róla. Brisits Frigyes 1890 március 4.-én született Mázán az állomáson. Apja, Brisits Géza Kaposvárról került ide, mint állami vasúti pályafelügyelő. Középiskolai tanulmányait a pécsi Nagy Lajos gimnáziumban végezte, majd belépett a cisztercita rendbe és 1913 július 14.-én pappá szentelték. A budapesti egyetemen magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett, majd a ciszterek Szent Imre gimnáziumának a tanára, utóbb igazgatója lett. Brisits Frigyes irodalomtörténészként főként Vörösmarty Mihály munkásságával foglalkozott, a saját korában új szemléletű irodalomtankönyveket is írt. 1934-től az MTA levelező tagjává lett, 1957-ben pedig az irodalomtudományok doktora. 9

A mázai templomnak kezdetben nem volt orgonája, de gyűjtés révén már 1914 május 30.-ára elkészült Mayer György pécsi orgonaépítő műhelyében. A Brogli sírbolt lejárata a templom sekrestyéjéből indult, de a fából készült ajtaja hamar elkorhadt. Az alapító egyeztetve a plébánossal hozzájárult ahhoz, hogy 1924-ben egy három részből álló betonfedéllel zárják azt le, nehogy baleset történjen. A templom első világháború alatt rekvirált harangjait 1924-25 folyamán pótolták. A gyűjtés olyan jól sikerült, hogy nem csupán egy 2 mázsa 38 kg.-os, „B” hangnemű nagyharangot készíttettek el a pécsi Rudle Ignác cégnél, hanem még egy 70 kg. súlyú kisharangra is futotta. Így most a toronyból két harang hívja az élőket és siratja a holtakat. A templom orgonáját 1931-ben újjá kellett építeni, sajnos nem volt egy Angster minőség.

A mázai hívek régi óhaja teljesült 1942-re a Szent Teréz és Szent Flórián szobrok felállításával, amelyeket az Oberbauer cég szállított. A szobrokhoz való összeget Molnár Gizella igazgató tanítónő műkedvelői előadások rendezésével teremtette elő. Ismeretlen időpontban Mázán egy nagy tűzvész dúlt. Nem véletlen, hogy a parókia liturgikus gyűjteményében is szerepel a tűz ellen védő Szent Flórián neve, mint Máza fogadalmi ünnepe. Az új szobrok a búcsú napján szép ünnepély keretében lettek benedikálva. 1943-ban ornamentikus festést is kapott a templom, amelyet Bruckner János pécsi szobafestő végzett el. 10

Brogli Béla a templom alapítója ekkorra már a kriptában nyugodott…1938 február 18.-án visszaadta lelkét a Teremtőjének, a családtagok közül ő lett utoljára idetemetve. Az általa építtetett kis templom még áll, harangja néha még megkondul…A nagyharang palástján lévő felirattal zárjuk sorainkat: „Szűz Mária Rószafűzér királynője könyörögj érettünk !”

Patton Gábor

Jegyzetek:
1. Patton Gábor: Keleti-Mecsek. Horgosok, források nyomán é. n.-42. p.
2. Németh Béla: Baranya Szent-Istvántól a jelen korig. In: Várady Ferenc
(Szerk.) Baranya múltja és jelenje II. k. Pécs 1896-411. p.
3. Pécsi Egyházmegyei Levéltár (továbbiakban: PEL) Historia Parochiae
Szásziensis PEL.III.128_szaszvar_historia_vol_I_0002, 0015. Timár Péter:
Magyarország középkori településeinek és egyházainak topográfiai
adattára Szeged 2019 III. k.-468. p. Visitatio Canonica Dioecesis
Quiqueecclesiensis 1738-1742. A bevezető tanulmányt írta és a
forrásokat közreadja Gőzsy Zoltán és Varga Szabolcs. Seria Historiae
Dioecesis Quinqueecclesiensis V. Pécs 2009-203. p.
4. Patton Gábor: Az iskoláztatás története Mázán az „Újiskola” felépítése
előtt In: A mázai általános iskola „Újiskola” 40 éve 1962-2002 Szerk.:
Halmosi Sándorné, Kovács Lászlóné, Nyitrai Menyhért Máza 2002-6-7. p.
5. PEL. III.128_ szaszvar_historia_vol_III_diversa_0061,0062.
6. Brogli József nyugdíját, amely 640 koronát jelentett már 1900
szeptemberében utalványozták. In: Néptanítók Lapja (33. évf.) 37. sz.-
1900 09.13. -11. p., PEL. III.128_szaszvar_matr_def_ 1901-1917_0096 és
1928-1957_0030, PEL. III. 054_karasz_matr_cop_1875-1896_0036. A
kárászi plébánia házasultak anyakönyvében származási helyként Ligetet
tüntetik fel. Itt nyilván arra gondolhatunk, hogy Brogli Mázára kerülése
előtt, ott volt kezdő tanító. A sekrestyéből a sírboltba levezető lejárat
felett egy fából készült táblára a lent nyugvó halottak adatai voltak
felírva, de ezek néha hibás olvasatok. Brogli Béla tanítói díjlevelét 1893-
ban újítják meg Mázán, ennek a jegyzőkönyvnek az elején szerepel, hogy
1886-tól volt kántortanító. Lásd.: PEL.I.3.d 201-300_0230.
7. Brogli Béla Mázán, a pécsi püspöki uradalom és a hitközség által még
1796-ban alapított iskolában tanított. A Pécs-Egyházmegyei R. Kath
Tanítók Névtára Magyarország fennállásának ezredik évétől kezdve
Pécsett 1896-252. p. Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék Bp. 1940- 679. p. Pécsi Közlöny (2. évf.) 57. sz. 1894 05.22.-4. p. Molnárok Lapja
(16. évf.) 52. sz.- 1909 12. 25. 1518. p. , (17. évf.) 24. sz. 1910 06.11.-777.
p. , (19. évf.) 39. sz. 1912 09. 28.-1453. p. és In: Központi Értesítő (37.
évf.) 75. sz. 2. félév 1912 09. 19. -2356. p.
8. Patton János: Gőzerőre és gépekre berendezett asztalos műhelye Máza.
Pénztári Főkönyv 1905-1930-67. p. 1913 szept. 6-i bejegyzések.
9. Kápolna szentelés Mázán. In: Dunántúl (3. évf.) 244. sz. 1913 09.28.- 5.
p. PEL. III. 128_szaszvar_matr_bapt_1880-1900_0131, Brisits Frigyes
Erwin In: Magyar Katolikus Lexikon Szerk.: Diós István-Viczian József
online változata In: https. //www.lexikon.katolikus.hu
10. PEL.III.128_szaszvar_historia_vol_II_diversa_0012,0043,0090,0098 és
vol_III_diversa_0061,0062,0148.