A császtai harangláb


Császta falu első írásos feltűnése egy 1378-as oklevélben olvasható, amikor Alsáni Bálint pécsi püspök és Becsei Vesszős fia Tamás pereskednek érte, ekkor körbejárják a határait is. A középkor évszázadaiban a szászi várban mellékrezidenciát, uradalmának vidéki központját fenntartó pécsi püspök egyik birtoka volt a falu.
1542-ben egy csata zajlott le Császta közelében, ennek az emlékét egy eseménynév is megőrizte: ez a „Recsef-horgos”, amely máig egy útvonal a „Lovas malom”-tól Egyházaskozár irányában. Még az ütközet előtt Kászon bég megajándékozta Recsef vezérét egy 60 ft.-ot érő szablyával, aki nem sokáig forgathatta e szép fegyvert, mivel Werbőczy Imre a szászi várból utánaeredt a csapataival, majd pedig a kozári mezőn legyőzte őket. Így kiszabadulhattak a törökök által addig összegyűjtött magyar foglyok.
Császta a török hódoltság nehezen múló évei alatt is folyamatosan lakott volt. Az 1687-es
felszabadító hadjárat után a pécsi püspök kezébe kerül vissza a falu. A 18. század elején az újjászerveződő szászi plébániához fog tartozni. Császta falunak „ősidőktől fogva volt egy kőalapzatú és nagyrészt fából készült (körüldeszkázott) ódon kinézetű haranglábja… -jegyzi le a szászvári parókia történetében a mindenre gondosan figyelő Rudolf Mátyás plébános. Két harang lakott akkor benne, a kisebbik az úgynevezett „talált harang”. Ez lehetett a középkori Császta harangja, amelyet vélhetően az elpusztult temploma helyén találtak meg, majd pedig utóbb ide helyeztek el. A lakosok ez iránt oly kegyelettel voltak, hogy az első világháború rekvirálásaikor inkább a nagyobbtól váltak meg. Ennek a pótlása 1923-ban történt meg egy 170 kg.-os haranggal, amely Baján Boditsi Sándor műhelyében készült el 340000 koronáért. E harang palástja Szűz Máriát ábrázolja a kisdeddel. Mivel vélhetően a készíttetője inkognitóban kívánt maradni, így ezt íratta rá: „háborúba vitt harang helyett öntettem ajándékból 1922-ben.” Ezt az új nagyharangot Rudolf Mátyás plébános 1923 jún. 3.-án szentelte fel. Ugyanekkor a hitközség nagy áldozatvállalással egy teljesen új, kőből és téglából falazott haranglábat építtetett a régi helyére. A neogót stílusú építmény bádoggal fedett tornyában jelenleg még az említett nagyharangon kívül egy közepes harang található. Ez Jézust ábrázolja a kereszten, amelynek tövében két oldalon térdeplő alakokat láthatunk. A német felirata szerint Grazban öntötték Matthaeus Kostnbauer műhelyében. A készítésének pontos idejét ugyan nem ismerjük, de a nevezett mester a bissei református templom számára is öntött egy 70 kg. súlyú harangot még 1742 ben. Így vélhetően a 18. század derekán készülhetett ez a napjainkban is megkonduló császtai harang, amely e toronyban lévő társával együtt hívja az élőket és elsiratja a holtakat.

Patton Gábor

A császtai harangláb távlati kép

A harangláb délről fotózva

A harangláb közelebbről

Az egyik harang