PDF

A szépen restaurált templom szentélyétől déli irányban toldották hozzá a Szent Anna kápolnát. Az oltára Patton János asztalos üzemében készült el 1913 augusztusára.
A kápolna színes üvegablaka Szent András apostolt ábrázolja, amely Suligói András vállalkozó adománya. Mivel a templom liturgikus tere e kápolnával kibővült, ezért újra kellett szentelni. Erre 1913 szept. 15.-én vasárnap került sor. Gr. Zichy Gyula megyéspüspök fényes ünnepség keretében szentelte újjá a templomot. A püspök már a szombati napon Szászvárra érkezett, akit a hegyháti járás határában Feniczy Ignác
főszolgabíró köszöntött. A község határában pedig egy 50 főnyi lovasbandérium várta Dallos János bíró, a falu elöljárójának a vezetésével. Dallos bíró miután az üdvözlő beszédét elmondta a falu elején csatlakozó lakossággal együtt a plébánialakhoz kísérték a
főpásztort. Rövid pihenés után a megyéspüspök tisztelgő delegációkat fogadott: a falu világi elöljáróságát, a hitközség képviselőit, továbbá a bányagondnokság, a tűzoltótestület, a Szekszárdi Katolikus Kör és más szervezetek küldöttségeit. Estefelé a püspök sétát tett a templom körül megtekintve az új kápolnát. A szertartás vasárnap 9 órakor vette kezdetét. Zichy Gyula először kívülről, majd pedig belülről szentelte be a restaurált, újrafestett templomot, ezután „felnyitották az ajtókat s a hívek pár perc alatt zsúfolásig megtöltötték a templomot.”
A felszentelést követően Szabó Géza plébános 20 perces szentbeszédben köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a restauráláshoz, majd pedig az új freskók jelentőségét méltatta. 10 órakor a főpásztor a nagy számban jelenlévő környékbeli plébánosokkal koncelebrálva ünnepélyes nagymisét mondott. A szentbeszédében kitért arra is, hogy a pápa áldását küldte a szászvári híveknek a templom megújítása körül kifejtett áldozatkészségükért. Suligói András nagyvállalkozónak, aki egy teljesen új orgonát adományozott a templomnak és a kifestéshez is jelentős mértékben hozzájárult „Pro ecclesia et pontifice” érdemkeresztet adományozott. A püspök megemlékezett az új freskókról is, a híveket pedig arra buzdította, hogy a szépen felújított templomot minél gyakrabban látogassák.

A szentmisét követően a főpásztor ismét tisztelgő küldöttségeket fogadott, majd pedig fél egykor díszebéd következett a plébánia udvarán, ahol körülbelül 60-an vettek részt. Délután fél 3-kor litánia lett tartva, ezután a püspök a hívek lelkes ünneplése mellett visszautazott Pécsre. 1 A felszentelést követően némi utómunkálatok azért maradtak a Szent Anna kápolnában. Az oltárszobrot Szabó Géza plébános kérésére Kiss György készítette el. A művésznek ez már nem az első ajándéka volt a szülőfalujának, hanem a harmadik. A korabeli cikk szerzője szerint a legelső egy Szent József szobor volt, amelyet még Münchenben faragott. Egyelőre kérdéses, hogy ez azonos-e a templom ma is látható Szent József oltárán álló alkotással? Amúgy ez a szobor nem szerepel Bucsky Mihály monográfiájában, sem pedig Csiffáry Gabriella Cd. gyűjteményében. A másik ajándéka a közismert jubileumi kereszt, amely nem bronzból készült, hanem horganyból és a Rózsahegy lábánál látható. Hasonló kereszteket alkotott a mester a pécsi Havihegyre és Máriagyűdre is. Az oltárszobor ülve ábrázolta Szent Annát, amint kis leánya, Mária gyengéden hozzásimulva szemeit égre emeli. Közben édesanyja átöleli egyik karjával, másik kezével pedig a Szentírás lapjaira mutatva Isten szeretetére tanítja. A kompozícióban a művész a szintén Anna nevű édesanyját mintázta meg. 2 A szobor teljes áhítatot gerjeszt a nézőben, mert Kiss György nemcsak alakot formál, hanem lelket is ad „a testtagok tartása természetes, a ruhájuk mesterien van elhelyezve, a rajta lévő ráncok és hajlások természetesen feküsznek, de főleg az arcokról letükröződő áhítat vonja magára a figyelmünket. Szent Anna tipikus öreg arca mellett Mária arcának fiatalos bája, ez a két ellentét pazarul van föltüntetve.” 3 -értékeli a szobrot egy másik helyi cikk névtelenségbe burkolózó szerzője…
A szobor felszentelésére Kiss György Szászvárra érkezett a szintén szobrászművész Károly fiával és Erzsébet lányával együtt. A szép ünnepély 1914 márc. 8.-án a 10 órai szentmise keretében folyt le, amely buzgó hívek tömegét vonzotta, akik „egész napon át seregestül siettek a kedves új kápolnába szeretett földijük remekművének csodálatára.”

A felszentelést követően ünnepi ebéd volt a plébánián, amelyen Vörös János pécsi templomfestő, szintén Szászvár szülötte és Suligói András nagyvállalkozó is részt vettek. Kiss György ígéretet tett arra, hogy összes alkotását a szászvári katolikus hitközségnek adományozza és múzeumot létesít Szászváron. Vörös János pedig megígérte azt, hogy a múlt évben csak ideiglenesen kifestett kápolnát, annak kiszáradása után a legdíszesebben fogja kifesteni ajándékul szülőfalujának. 4

Patton Gábor

Jegyzetek:
1. A szászvári templom felszentelése In: Dunántúl 3. évf.
(1913) 213. sz. szept. 16.-3. p. Patton János Gőzerőre és
gépekre berendezett asztalos műhelye Máza Pénztári
Főkönyv 1905-1930-66. p. Az oltár mázolás nélkül 250
korona volt.
2. Szoborszentelés Szászváron Kiss György szobrászművész
alkotása In: Dunántúl 4. évf. (1914) 57. sz.-márc. 11-2.p.
Bucsky Mihály: Kiss György Pécs 1975-134. p. Itt tévesen

szerepel az elkészítés időpontja, vélhetően elírás.
Csiffáry Gabriella: Kiss György gyűjtemény CD-ROM
2000. Rudolf Mátyás szászvári plébános a „Historia
Parochiae”-ben a Szent József szobrot Kiss György
alkotásának nevezi. Ld.: Pécsi Egyházmegyei Levéltár
PEL. III.128_szaszvar_historia_vol_III_diversa_0050
3. Szoborszentelés Szászváron In: Pécsi Napló 23. évf.
(1914) 56. sz. márc. 10.-4. p.
4. Szoborszentelés Szászváron Kiss György szobrászművész
alkotása In: Dunántúl 4. évf. (1914) 57. sz.-márc. 11-2. p.