„Hívom az élőket, elsiratom a holtakat és megtöröm a villámokat.”Adatok harangjaink történetéhez 2. Györe, Máza és Izmény harangjai

Györe 1330-as években már bizonyosan létező középkori temploma a mai helyén állott, csupán a tájolása tért el a régitől, a nyomai régészeti megfigyelésekből is követhetőek. 1
1721-ben az egyházlátogatási jegyzőkönyv (vizita) „Györe pusztán” csupasz falakkal álló Kisboldogasszony tiszteletére szentelt templomáról azt írja, hogy szentélye és sekrestyéje boltozott, van karzata és szószéke, a tetejét csak félig fedi zsindely. Nem sokkal ezután, 1729-ben Domsics Mátyás kanonok is megszemlélte a györei templomot, elég vigasztalan képet festve le róla. A tetőzete elpusztult, így az oldalfalai szétomlottak, mennyezete pedig a beszakadás előtti stádiumban volt. Oltára nincs, hanem az erős alépítménybe oltárkövet helyeztek el. E fölött a Szent Szűznek a máriavölgyi csodás képe látható. A templom berendezése hiányos, harangja sincs ekkor. 2
1733-ban egy a kánoni látogatásokhoz hasonlatos, de világi indíttatású összeírás is elkészült, az akkor a sekrestyéjével együtt romokban álló templomról, amely szerint 1552-ben átépítették volna a györei templomot, 1682-ben pedig ismételten felújították. 3
A török időkre visszatekintő forrásaink ugyan ellentmondásos dátumadatokat hoznak, ami viszont bizonyos, hogy a hódoltság nehezen múló évei alatt is folyamatosan használták Györe egykori középkori templomát, sőt a megújításáról is gondoskodtak.

1742-ben Berényi Zsigmond látogatta meg Györét, akinek a feljegyzése szerint az „…Angyalok Királynője tiszteletére szentelt temploma már összedőléssel fenyeget, ezért szükséges minél előbb helyrehozni az épületet..” Még ez év jún. 9.-én szentelte be a püspök „Gyüre” egy harangját Szászváron. Ez feltehetőleg már nem kerülhetett e régi templom tornyába mivel annak a romosodási folyamata nagyon előrehaladt. A következő 1756-os vizitában szintén romosodó templomként írják le. Az állapota 1783-ra még inkább rosszabbodott: a tornyát nem is használták már, tehát nem lehetett ott harangot elhelyezni. Ez utóbbi vizita egy beszentelt harangot említ meg, amely egy különálló fából készült haranglábon függött. A templomot egy bő évtized múltán mivel „régisége miatt annyira megrongyosodott, hogy megjobbitani épen nem lehetett”- elkezdték lebontani. Ez a bontási folyamat részletesen nem ismert. 4
A szászvári parókia története 1830-ra már két harangról tesz említést Györén: az egyik 211 font (közel 110 kg.), a másik pedig 115 font (közel 60 kg.) súlyú volt. Ezeket a harangokat Weinbert Péter pécsi harangöntő mester készítette el. A pécsi harangöntő műhely nem mindig apáról fiúra öröklődött, hanem benősüléssel maradt meg a család tulajdonában. 1780-körül Winter János Mihály veje folytatta a harangöntést. Az ő özvegyét, Katalint vette feleségül Weinbert Péter, aki például újraöntötte a pécsi székesegyház ma is működő nagy harangját. Az 1842-ben bekövetkezett haláláig végezte a tevékenységét, 26 harangot készített el szerte az egyházmegyében. 5
Az új györei templom alapkövét 1841 június 21.-én tették le, a felszentelésére pedig 1844 augusztus 4.-én került sor. Épült Scitovszky János püspök „…kedves györei híveinek, hogy hitükben megerősödjenek…”

Ebbe az új templomba vélhetően a régi, tehát az egykor még haranglábon függő harangokat helyezték el. A tornyában, amely 27 méter magasra nyúlik az első világháborúig már 4 harang kapott helyet. Így tehát pontosabban nem ismert időpontban még 2 harang lett elhelyezve ott. Közülük az első világháborús rekvirálás során csupán egy maradt meg épségben. Ez a harang 118 kg-ot nyomott és „E” hangnemű volt. A háborúba „besorozott” györei harangok pótlása az 1930-as évekre maradt. Timár János kántortanító szorgalmazására a györei iskolások még 1934-ben többször előadtak pásztorjátékokat és műkedvelő színdarabokat. Ezek bevételei is hozzájárultak ahhoz, hogy ismét helyreálljon a harangok régi, háború előtti száma: „…van tehát ott is négy kisebb harang. Nagyobbakhoz hiányzott a pénz és a toronyban a hely.”- írta Rudolf Mátyás plébános. Szlezák László budapesti műhelyében 1935-ben készült el a három új györei harang: egy 91 kg.-os „G”, egy 43,8 kg.-os „B” és egy „E” hangnemű 19,5 kg. súlyú kisharang. Az utóbbi talán egy Nesselrode Ferenc pécsi püspök idejéből származó régi kisharang átöntése, mivel rajta az 1729-es évszám tűnik fel, a felső koszorúban: ”Soli Deo Gloria”. A harangpalást egyik oldalát a püspöki címer díszíti. A másik felén „Menj el már ker. lélek békében” felirattal és a Magyarok Nagyasszonya képe körül: „Védd meg hazánkat 1935.”-olvasható. A „Családharangot” a Szent Család és Keresztelő Szent János képe díszíti. Felirata: „Hűség mindhalálig. Készítették a györei hívek 1935.” A Hősök harangján a feszület és Szent Mihály arkangyal képe látható. „Györei hősi halottak. Áldott legyen emlékük 1935.”- dedikáció olvasható rajta. A harangokat 1935 július 6.-án áldotta meg Rudolf Mátyás plébános. Érdekes, hogy e nap a györeiek úgynevezett „jégverési fogadalmi ünnepe” volt, amelyet az evangélikusok szintén megtartottak, ezért ők is jelen voltak a szertartáson.

Szlezák László régi törött harangércet 92 pengő és egy tartó- vaskoronát pedig 20 pengő értékben beszámított az új harangcsoport munkadíjába. Ebből következtethetően valamilyen, nem ép állapotú harang még maradhatott. Valószínűsíthető, hogy ez a hajdani kisharang újra lett öntve. Ez jelenleg már nem a templom tornyában, hanem a temetőben szolgál, siratva a holtakat. A három új harang együttes költsége így végül 818 pengőt tett ki. 6
Szlezák László harangöntő a Felvidékről került Budapestre, ahol kitanulta a szakmát. 1916-tól a rekvirálásra szánt harangok szakszerű leszerelése adott neki munkát, majd a háborút követően a harangok pótlása teremtett az önálló üzemének fellendülést, amelynek létszáma addigra már a száz főt is elérte. Az Országos Iparegyesülettől megkapta az „Aranykoszorús mester” címet, becslések szerint életében több mint 5000 harangot készített. A legnagyobb tömegű harangot a Szent István bazilika részére öntötte 1930-ban 7945 kg. súlyban. 7
A szintén Árpád-kori eredetű Máza község a 18. század elején, Györéhez hasonlóan az újjászerveződő szászi plébániához került. Az 1721-től elkészülő egyházlátogatási jegyzőkönyvek (viziták) filiaként sorolják fel a falut, amelynek nincs temploma. Viszont 1742-ben már létezett haranglábja, volt egyházfi (aeditus) Horváth György személyében, aki a harangozást is végezte. Az 1783-as vizita Máza temetőjét a falun kívül lévőnek írja le, mégpedig árokkal körülvéve. Ekkor a temetőben és a falu közepén álló két, jó állapotú keresztről is megemlékeznek. Máza egyetlen felszentelt harangja pedig egy fából készült haranglábon függött. 8
Pontosabban meg nem határozható időpontban, de még valamikor a 19. század elején újabb harang került elhelyezésre e haranglábban. Ez a koromszói dombokon, az ottani elpusztult Árpád-kori kolostor, vagy pedig a közelében állott középkori plébániatemplom harangja volt.
Mivel a romterületről került elő „talált kisharang”-nak nevezték el. Fledrich János bácsi adatközlőm még élénken emlékezett arra a hagyományra, hogy ezt a Koromszó dűlőben találták meg, utóbb az iskolaépülethez vitték, majd pedig az első világháborúban rekvirálták.
A mázai harangláb több mint valószínű, hogy a mai Kossuth u. 82. számú telken állott, ahol utóbb a római katolikus iskola és a tanítói lakás is létesült.
1829-ből Egyed Antal paksi plébános leíró statisztikai művében ez áll: „Külömben a Helységben Vagyon Chatilicus Tanítoi Lakás Oratoriummal, és két haranggal elkészítve. A legditséretesebb náluk: hogy ezen Chatholicus Harangot használják a Protestánsok is, Melly a Chatilikus Mester által huzatik, Mellyért is a Protestansok ezen Szolgálatyáért minden háztól Néki egy Nyoltzados Buzát fizetnek.” A 19. század folyamán a mindenkori mázai tanító több forrásból származó javadalmazásához hozzátartozott a harangozásért kapott eleinte még természetbeni, utóbb már pénzbeli juttatás is. 9
Egy ilyen kántortanító lett Brogli Béla is Mázán, aki az értelmiségi pályát idővel feladva többféle vállalkozást is elindít a mázai állomáson. Téglagyáros, fakereskedő és hengermalom tulajdonos lesz, aki a mázai temetőben meglévő családi sírboltjuk fölé, annak a kibővítésével 1913-ra felépítteti a mázai templomot. Így „az iskolánál volt harangokat felhozták a templom tornyába és az ósdi haranglábat lebontották”-áll a parókia történetében. Az első világháború alatt rekvirált harangok pótlására Máza község hívei 29 millió költséggel egy 2 mázsa 38 kg. súlyú „B” hangnemű nagyharangot készíttettek el a Rudle Ignác cégnél. A harang árát gyűjtésből és kivetésből hozták össze. „Dicséretökre szolgáljon a szegényebbeknek, hogy mintegy 3 millióval többet adtak a rájuk kivetett összegnél”-olvassuk a parókia történetében. Az első harangot 1924 augusztus 17.-én áldotta meg Rudolf Mátyás plébános. A felirata összhangban van a templom titulusával: „Szűz Mária rózsafűzér királynője könyörögj érettünk”. Mivel az első szentelésű harang jóval kevesebbe került, ezért még egy 70 kg-os kisharang is elkészülhetett a Seltenhofer cégnél. Ezt 1925 április 13.-án benedikálta a plébános. Az adományokból még egy fekete és egy fehér papi palást került beszerzésre, mivel a régiek elrongyolódtak, továbbá a faluvégi kőkeresztet is restaurálták. 10
A mázai nagyharangot elkészítő Rudle Ignác Budapesten tanulta ki a harangöntő szakmát és 1872-ben szabadult föl. Ezután Németországban, Svájcban és Franciaországban gyarapította ismereteit. A párizsi világkiállításról hazatérve kezdett el dolgozni a Ruepprecht üzemben. 1905-ben benősült a tulajdonos nélkül maradt pécsi üzembe és szaktudásának köszönhetően fellendítette. Az első világháború után az egyházak sorra pótolták a rekvirált harangjaikat:
Rudle Ignác nevéhez több mint 400, főleg kisebb harang elkészítése fűződik. A mázai kisharangot öntő Seltenhofer cég, Frigyes és fiai Sopronban folytatták tovább a jeles harangöntő família hagyományát, kiegészítve azt tűzoltó készülékek gyártásával is.
Gyárukat 1945-ben egy bombatámadás pusztította el. 11
Izmény papját már az 1330-as évek pápai tizedjegyzékei említik. Nem sokkal ez után még a falu elnevezésében is tükröződik, hogy templomos hely volt a középkorban: 1382-től ugyanis már „Eghazasyzmen”-nek nevezték. Egy kisbirtokos nemesi család, az „Izményiek” vették föl róla a nevüket. A török hódoltság végére a falu elnéptelenedett. Izményt III. Károly király adományozza Mercy grófnak, aki 1722-ben telepíti be evangélikus németekkel. A betelepülök előbb egy oratóriummal rendelkeztek csupán, majd II. József türelmi rendeletét követően 1784-ben templomot kezdtek építeni. Az egy év múltán elkészülő új templom kapuzata fölé rávésték: „a császár kegyelméből és a nép szorgalmából” feliratot. Izmény középkori, elpusztult katolikus templomának emléke így sem halványult el teljesen, csekély maradványait már 1733-ban említik. A mostani falutól negyedórányira az „Alt Kirch” dűlőben a „gyülekezet Vénjei” még jól ismerték a helyét is, de az emlékét a török után itt ideiglenesen megtelepedő rácokhoz kötik: „számtalan alatta elszórt kő és tégladarabok igazolják mondáikat”. A középkori falu helyét Ódor János Gábor régész terepbejárással azonosította. Az 500×250 méteres az Árpád-kortól a törökkorig folyamatosan lakott helyen, annak a legmagasabb pontján kő-, és tégladarabokat és embercsontokat figyelt meg. Utóbbi az egykor itt állott templom körüli temetőre mutat. 11
Izmény jelenlegi katolikus temploma 1945-ben a bukovinai székelyek betelepítésével létesült, amelyet egy házból alakítottak át Szent Péter és Pál apostol tiszteletére lett felszentelve. Egy 11,4 méter magas tornyot is elkészítettek hozzá, amelyben egy harang került elhelyezésre. 12
Szlezák Rafael 1949-ben öntötte az izményi templom harangját Rákospalotán. Rafael évtizedekig együtt dolgozott az unokabátyja, Szlezák László pesti üzemében, ahol a rekvirált és az új rendelésű harangokat öntötték. 47 éves korában azonban önállósította magát, majd Pestről Rákospalotára telepítette át a saját műhelyét. 13 Az izményi harang súlyáról nincs adatunk, felirata pedig a következő: „Veszni indult lelkét, hogy Te mentenéd meg Édes Szűzanyánk.” 14

Patton Gábor

Jegyzetek:

1.Ipolyi Arnold Szerk.: Monumenta Vaticana historiam regni Hungariae
illustrantia Series I. Tomus I. Bp. 1885-260, 286, 311. p. Solymár Imre:
Fejezetek Györe történetéből In: Tolna Megyei Levéltári füzetek 6. Szerk.:
Dobos Gyula Szekszárd 1997-9. p. Timár György: Tolna megye templomos
helyei In: Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. (1999)-286. p. K. Németh
András: A középkori Tolna megye templomai Pécs 2011-71. p. Patton
Gábor: Régészeti helyszínelés. Györe templom 2009 aug. 22. kézirat.
2.Brüsztle Josephus: Recensio universi cleri dioecesis Quique-Ecclesiensis
Quinque-Ecclesiis tom. IV. 1880- 542.p. Merényi Ferenc: Domsics Mátyás
egyházlátogatása (Canonica Visitatio) Baranyában 1729-ben Pécs 1939-31-
32. p. Solymár: i. m.-22-23. p. K. Németh: i. m.-71. p. A védőszent
változásáról ld.: Timár György: Patrocíniumok Baranya vármegyében a 18.
század első évtizedeiben In: Fedeles Tamás-Varga Szabolcs Szerk.: A pécsi
egyházmegye a 17-18. században Seria Historiae Dioecesis
Quinqueecclesiensis I. Pécs 2005-171. p.
3.Acta Cassae Parochorum. Egyházmegyék szerint besorolt iratok 4. füzet.
Nagyváradi, munkácsi, besztercebányai, nyitrai, rozsnyói, szombathelyi és
szepesi egyházmegye 1733-1799. Művészettörténeti adatok. Szerk.:
Henszlmann Lilla Bp. 1973-202. p. K. Németh: i. m.-71. p.
4.Pécsi Egyházmegyei Levéltár (PEL.) III.128_szaszvar_historia_vol_I_0043.
Gőzsy Zoltán-Varga Szabolcs: Visitatio Canonica Dioecesis
Quiqueecclesiensis 1738-1742 In: Seria Historiae Dioecesis
Quinqueecclesiensis V. Pécs 2009-200-201. p. Petrovich Ede: Adalék a pécsi
harangöntő műhely történetéhez In: Baranyai helytörténetírás (1972. évf.)
Pécs 1973-197. p. Timár Péter: Magyarország középkori településeinek és
egyházainak topográfiai adattára Szeged 2019 II. k.-347. p. Solymár: i. m.-9,
25, 45-46. p. K. Németh: i. m.-71. p. Cserna Anna-Kaczián János: Egyed
Antal összeírása és korrajz Tolna megyéről Szekszárd 1986-91-93. p.
5.PEL.III._szaszvar_historia_vol_I_0043. B. Horváth Csilla: A pécsi
harangöntés történetéből In: Baranya. Történelmi és honismereti évfeles
folyóirat (4. évf.) 1991. 1-2. sz.-268, 271. p.

6.Scitovszky János: Templom fölkenetéskor. Gyürén, augustus 4.-én In:
Egyházi beszédek a nagymélt. nagy-kéri Scitovszky János pécsi püspök által
mondottakból. Pécs 1844-233-241. p. Solymár: i. m.-17,46-50.p. PEL. III.
128_szaszvar_historia_vol_II_0056, 0064,0066,0068. Fricsy Ádám (szerk.):
A pécsi egyházmegye schematismusa Pécs 1991-163. p.
7.https://hu.wikipedia.org/wiki/Szlezák_László
8.PEL.III.128_szaszvar_historia_vol_I_0002, 0015. Timár Péter: i. m. -468. p.
Visitatio Canonica Dioecesis Quiqueecclesiensis 1738-1742. i. m. -203. p.
9.Patton Gábor: Az iskoláztatás története Mázán az „Újiskola” felépítése
előtt In: A mázai általános iskola „Újiskola” 40 éve 1962-2002 Szerk.:
Halmosi Sándorné, Kovács Lászlóné, Nyitrai Menyhért Máza 2002-6-7. p.
Patton Gábor: A koromszói apátság kutatása In: Baranya (7-8.évf.) 1994-
1995 -133. p.
10.PEL. III.128_szaszvar_historia_vol_II_0012 és vol_III_diversa_0061, 0062.
Patton Gábor: A mázai templom története. In: www.szaszvariplebania.hu
11. B. Horváth Csilla: i. m.-270. p. Seltenhofer Frigyes In:
https://www.lexikon.katolikus.hu
12. K. Németh András:- i. m.-81-82. p. Timár Péter: i. m.-II. k.-608. p.
Dománszky Zoltán: A Völgység települései, autós és kerékpáros túrák. In:
Bonyhád és környéke Bonyhád 2000-131. p. Szőts Zoltán: Völgységi
Múzeumi Tanösvény és Tematikus Utak. Bonyhád 2009-23. p. A pécsi
egyházmegye schematizmusa: i. m.-163. p.
13. Horváth Csaba: Szlezák Ráfael, a harangöntő. Helyem Házam Palotán.
In: XV. kerületi helytörténeti értesítő (4. évf.) 4. sz. Online elérhető:
www.rakospalotaanno.hu 2018.11.30.
14. A harang feliratát Szabó József olvasta el, amelyet ezúton is
megköszönök.